Szib�ria az Ur�lt�l eg�szen az Ohotszki-tengerig h�z�dik, �szakon a Jeges-tenger mell�ktengerei, d�len pedig Kazahszt�n, Mong�lia �s K�na hat�rolja. H�rom nagy foly� szeli �t a ter�letet: az Ob, a Jenyiszej �s a L�na. Az Ob - az als� szakaszon l�v� - Irtisszel nem csak a h�rom foly� k�z�l a leghosszabb, 5400 m�ter�vel egyben a F�ld negyedik leghosszabb foly�ja is.

A k�pen l�that� Jenyiszej v�zgy�jt�ter�let szempontj�b�l (t�bb mint h�rom milli� n�gyzetkilom�ter) viszont megel�zi az Obot. Az 5115 kilom�ter hossz� Jenyiszej csak alig n�gysz�z m�terrel marad el nyugati szomsz�dja m�g�tt, �gy ez a F�ld �t�dik leghosszabb foly�ja. A Jenyiszej hosszabbik �g�nak forr�sfoly�ja az Orhon, a mong�liai Hang�j-hegys�gben ered. A foly�, a k�nai hat�rt�l Szelenga n�ven folytatja �tj�t �szak fel� a Bajk�l t�ig. A t�b�l kil�pve m�r az Angara nevet viseli, �s csak t�bb mint ezer kilom�ter megt�tele ut�n �mlik a Jenyiszejbe.M�g az Ob �s a Jenyiszej a Kara-tengerbe, a L�na a Laptyev-tengerbe torkollik. A Jenyiszejt egyfajta hat�rfoly�k�nt tartj�k sz�mon Nyugat- �s Kelet-Szib�ria k�z�tt.

Nyugat-Szib�ria, melynek k�z�ph�m�rs�klete az elm�lt negyven �v sor�n mintegy h�rom fokkal n�tt, a vil�gon a legnagyobb kiterjed�s� l�pok, mocsarak haz�ja. Egy tavalyi kutat�s szerint 11 ezer �ve el�sz�r, a fagyott l�p- �s mocs�rvid�k m�lyebb r�tegei is elkezdtek felolvadni.

A l�pvid�k t�bb milli�rd tonna �vegh�zhat�s� g�zt (met�n, sz�n-dioxid) k�t meg, amely a l�p olvad�s�val kiszabadul, �s a leveg�be jut, hozz�j�rulva a glob�lis kl�mav�ltoz�s fokoz�d�s�hoz – figyelmeztetnek a kutat�k.

A m�holdfelv�telek seg�ts�get ny�jthatnak a glob�lis kl�mav�ltoz�ssal kapcsolatos el�rejelz�sekhez, adatot szolg�ltatva olyan t�rk�pekhez, amelyek a l�gk�r �vegh�zhat�s� g�z koncentr�ci�ja �s a t�zegmohal�pokhoz hasonl� „sz�nnyel�k” viszony�t vizsg�lj�k.

A felv�telt az Envisat Medium Resolution Imaging Spectrometer (MERIS) felvev�je k�sz�tette, augusztus 7-�n.