A ciprusi egérnek (Mus cypriacus) elnevezett rágcsáló feje, füle, szeme és fogai nagyobbak, mint az eddig ismert egérfajokéi. A genetikai vizsgálatok is megerősítették, hogy új fajról van szó. Az állatra Thomas Cucchi, a Durhami Egyetem kutatója bukkant rá. Cucchi archeológusként kutatott a szigeten. Az ősmaradványok és a mai példányok közötti hasonlóságokat vizsgálta. Észrevette, hogy az egyik ősmaradvány rendkívül hasonlít az egyik mai példányhoz. Ez arra ösztönözte, hogy elvégezzen egy sor genetikai tesztet. Arra az eredményre jutott, hogy a mai ciprusi egér azonos az ősmaradvánnyal. Ebből adódott a következtetés, hogy e faj kétségtelenül túlélt majdnem 10 000 évet, beleértve az embereknek a szigetre érkezését, amikor a sziget őshonos állatvilága jószerivel teljesen kipusztult. Cucchi szerint a Mus cypriacus az egyetlen ember előtti időből fönnmaradt rágcsáló, amely még ma is él Cipruson, ily módon „élő kövületnek” tekinthető. A kutató úgy véli, hogy az állat közvetlenül az európai szárazföldről érkezhetett a szigetre abban az időben, amikor Ciprus még kapcsolatban állt a kontinenssel. Sok kutatónak az volt a meggyőződése, hogy már rég fölfedezték az összes európai emlőst. Ezt a hitet cáfolta meg a mostani fölfedezés, amely ezért is váratlan és nagy jelentőségű. Az utóbbi két évben két valószínűsíthetően új egérfajt fedeztek föl a világon. Az egyiket a Fülöp-szigetek egyik tagján Camiguinon, a másikat Borneó szigetén.