A vacog�s c�lja minden eml�sn�l – �gy az embern�l is – az, hogy izommunk�val h�t termeljen az �l�l�ny, �s �gy meg�rizze a testmeleg�t. A vacog�s le�ll�t�s�val a f�k�k test�nek, s�t agy�nak h�m�rs�klete is eg�szen alacsonyra s�llyed, hipotermi�s �llapotba ker�l. Amikor a h�lyagos f�k�k ak�r 1000 m�ter m�lyre is lemer�lnek, test�k leh�l�s�vel anyagcser�j�k is lelassul, �gy az �llatok takar�koskodni tudnak az �rt�kes oxig�nnel, magyar�zza Lars Folkow, a norv�giai Troms�-i Egyetem munkat�rsa. A kutat�k olyan h�lyagos f�k�kat tanulm�nyoztak, amelyek nagyj�b�l 2 Celsius fokra h�t�tt v�zzel t�lt�tt tart�lyokba mer�ltek le. A mer�l�sek el�tt, k�zben �s ut�n a tud�sok m�rt�k a f�k�k vacog�s�t, sz�vfrekvenci�j�t, valamint agy- �s testh�m�rs�klet�t. A f�k�k a felsz�nen vacogtak, de mer�l�s k�zben ez a vacog�s teljesen vagy majdnem teljesen megsz�nt annak ellen�re, hogy a test�k folyamatosan h�lt. Amikor visszat�rtek a felsz�nre, az �llatok szinte azonnal �jra elkezdtek reszketni. A kutat�k azt is f�lfedezt�k, hogy a f�k�k agy�nak h�m�rs�klete mer�l�s k�zben mintegy 5 fokot h�lt. Az agy ebben a h�v�sebb �llapotban kevesebb energi�t �s oxig�nt ig�nyel, �gy cs�kken az agy oxig�nhi�ny miatti k�rosod�s�nak vesz�lye.A f�k�knak olyan a fel�p�t�se, amely lehet�v� teszi, hogy t�l�lj�k a m�lytengeri mer�l�sek rendk�v�li k�r�lm�nyeit. Idej�k 80–90 sz�zal�k�t v�z alatt t�ltik. V�r�kben �s izomzatukban n�gyszer annyi oxig�nt k�pesek t�rolni, mint az emberek. �gy teh�t, ha nem vacognak – mely oxig�nt �s energi�t fogyaszt – �s lelass�tj�k anyagcser�j�ket, akkor az �llatok meghosszabb�tj�k az oxig�nfelv�tel n�lk�l elt�lthet� id�t. Az esetek nagy r�sz�ben b�ven el�g az oxig�n, mivel a f�k�k �ltal�ban sok r�vid mer�l�st hajtanak v�gre. N�ha azonban olyan sok�ig maradnak v�z alatt, hogy szinte az �sszes oxig�ntartal�kot felhaszn�lj�k. „Ha a mi agyunk ilyen kev�s oxig�nt tartalmaz� v�rt kapna, azonnal el�juln�nk, val�sz�n�leg agyk�rosod�st szenvedn�nk, esetleg meg is haln�nk” – nyilatkozta a kutat�svezet�je a LiveSicence internetes lapnak. – „A f�k�k valahogy jobban toler�lj�k az oxig�nhi�nyt, de nem tudjuk, mi�rt.” Folkow �s munkat�rsai arra gondolnak, hogy a f�k�kban t�bb a neuroglobin, egy agyfeh�rje, amely az agysz�vetek sz�m�ra hozz�f�rhet�v� teszi az oxig�nt. Ezt �s az egy�b felt�telez�seket azonban csak tov�bbi vizsg�latok igazolhatj�k majd.