A k�posfej� vagy Irrawaddy-delfin (Orcaella brevirostris) ma egyike a vil�g legritk�bb delfinfajainak. A tompa, lekerek�tett fej�, vil�gos, majdnem feh�r sz�n� delfinek valaha ezersz�mra �sztak a Tibett�l a D�l-k�nai-tengerig h�z�d� Mekong foly�ban �s annak kambodzsai, laoszi �s vietnami mell�kfoly�iban, de m�ra sz�muk v�szesen megfogyatkozott. A h�rben szerepl� delfinborjakat hal�szati tisztvisel�k figyelt�k meg. Val�sz�n�leg m�jus �s j�nius k�z�tt sz�lettek a Mekong foly�ban, nem messze a laoszi hat�rt�l, sz�molt be az �r�mteli esem�nyr�l a nemzetk�zi h�r�gyn�ks�geknek Touch Seang Tana, aki a delfinek v�delm�re alakult korm�nybizotts�got vezeti. A bizotts�got az �v elej�n �ll�tott�k fel azut�n, hogy legal�bb 12 delfin elpusztult janu�rban �s febru�rban, ami feler�s�tette a faj kipusztul�s�val kapcsolatos aggodalmakat. A term�szetv�d�k becsl�sei szerint sz�muk m�ra 100 al� cs�kkent. Touch Seang Tana azonban azt �ll�tja, hogy egyedsz�muk 130 k�r�l lehet, �s abban b�zik, hogy �t �ven bel�l legal�bb 170-re emelkedik. A tisztvisel� elmondta, hogy az �v eleje �ta 66 �rt helyeztek ki a foly� mell� a delfinek v�delm�re. A bizotts�g fel�ll�t�sa �ta csup�n k�t elpusztult delfint tal�ltak.A korm�nyzat szerint a delfineket fenyeget� legf�bb vesz�ly az illeg�lis hal�szat �s az �l�hely�k elpuszt�t�sa. Touch Seang Tana az AFP h�r�gyn�ks�gnek azt is elmondta, hogy a k�vetkez� �vt�l kezdve minden hal�szh�l� – amely a delfinpusztul�sok els�dleges okoz�ja – haszn�lat�t betiltj�k a Mekong hossz�ban a k�zponti Kratie v�rost�l a laoszi–kambodzsai hat�rig. „Rem�lj�k, hogy az ilyen �vint�zked�sek bevezet�se megmenti a delfineket a kihal�st�l” – mondta, hozz�t�ve, hogy a falusi lakosokat is felvil�gos�tott�k a delfinek eszmei �rt�k�r�l.