Napjainkra hatalmas méreteket öltött az állatok, növények és a belőlük készült különféle ajándéktárgyak és használati cikkek nemzetközi kereskedelme. Az éves forgalom eléri a 159 milliárd dollárt, és évente több mint 350 millió egyedet érint. A vásárlók, gyakran tudtukon kívül, károsítják a természetet és hozzájárulnak az adott élőlények eltűnéséhez.

A magyarok leggyakrabban krokodil, kígyó vagy varánusz bőréből készült táskát, cipőt, övet, tárcát, elefántcsontszobrot és -ékszereket, korallokat, teknőspáncélt vagy óriás szárnyascsigaházat vásárolnak és próbálnak hazahozni. De vajon hányan gondolnak bele, hogy ezeknek a dísztárgyaknak az elkészítése az állatok elpusztításával jár? Mi magunk, turistaként is sokat tehetünk a védett fajok törvénytelen kereskedelmének megfékezésére: egyszerűen ne vásároljuk meg a kereskedőktől az általuk kínált, kétes eredetű portékát!

Hazai veszélyek

Persze nem kell ahhoz külföldre utazni, hogy a nemzetközi kereskedelem által érintett védett fajokkal találkozzunk. Egyes külföldi éttermekben sajnos a hagyományos szárnyas- és vadételek mellett védett és fokozottan védett madarakat is felszolgálnak, melyeket esetenként hazánkban vagy a környező államokban gyűjtenek be. De legszebb virágaink sincsenek biztonságban. Sokan a hazai erdőkben, mezőkön járva letépik a természetben pompázó, védett növényt, a hóvirágot, az erdei cikláment, a kosborokat, hogy otthon gyönyörködhessenek benne, amíg el nem hervad. Pedig ezeknek a növényeknek a gyűjtése ugyancsak tilos.

Mi lesz belőle?

Sok fajt azért emelnek ki élőhelyéről, hogy hobbigyűjtőknek adják el. A gyűjtőszenvedélynek papagájok, szárazföldi teknősök, gyíkok, kaméleonok, kaktuszok, orchideák esnek áldozatul. Másokat - mint a krokodilokat, az elefántokat, a szép szőrméjű macskaféléket vagy a trópusi fákat - értékesnek tartott és igen kelendő részeikért pusztítanak el. De a kerecsensólyom kereskedelmét például nagyrészt az arab világ solymászai tartják fent, míg számos védett énekesmadár az ínyencek tányérjára kerül bizonyos éttermekben. Látható tehát, hányféle okból zsákmányoljuk ki a természetet.

Ráadásul az élő állatot vásárlók legtöbbje nem is gondol bele, hogy egy-egy egzotikus kedvenc milyen áron kerül otthonába, hogy végül egy kalitkában vagy terráriumban élhesse le hátralévő életét. A kereskedelembe kerülő állatok és növények jó része a természetből származik, vadon fogják vagy gyűjtik be őket, a befogás, a szállítás és a karanténozás alatt pedig bizonyos fajok egyedeinek 70-90 százaléka is elpusztulhat. Az életben maradt egyedekre legtöbbször silány és rövid élet vár a fogságban.

Tények, számok