Az �j nevet az eddigi - nem hivatalos - X�na n�v helyett adta a Nemzetk�zi Csillag�szati Sz�vets�g (International Astronomical Union). Eris a g�r�g mitol�gi�ban a harag �s a visz�ly istenn�je. � robbantotta ki a tr�jai h�bor�t, azzal hogy P�leusz �s Th�tisz esk�v�j�n aranyalm�t gur�tott „A legszebbnek” felirattal Aphrodit�, H�ra �s Ath�n� k�z�. Az �jra keresztelt bolyg� r�szolg�l nev�re, hiszen a bolyg� felfedez�se is heves vit�kat v�ltott ki, �s arra k�sztette a csillag�szokat, hogy gondolj�k �jra a bolyg� defin�ci�j�t.Sokan amellett �rveltek, hogy a 2005 nyar�n felfedezett bolyg�t avass�k a Naprendszer tizedik bolyg�j�v�, mivel nagyobb, mint a Pl�t�. M�sok viszont a Pl�t� bolyg�-mivolt�t k�rd�jelezt�k meg. Mindenesetre abban egyet�rt�s volt a tud�sok k�z�tt, hogy meg kell alkotni a bolyg� konkr�t defin�ci�j�t - eddig ugyanis nem volt ilyen. Augusztus v�g�n Pr�g�ban a csillag�szok �gy d�nt�ttek, hogy Naprendszer�nkben nyolc nagybolyg� �s h�rom t�rpe bolyg� tal�lhat�. Az IAU �ltal l�trehozott �j kateg�ri�ba a lefokozott Pl�t�, az akkori nev�n X�na (ma Erisz), valamint - a Mars �s Jupiter k�z�tti kisbolyg� �v legnagyobb k�pvisel�je - a Ceres tartozik. A Pl�t� hivatalos „neve” pedig 134340 lett. Az Erisz a Naprendszerben eddig felfedezett legt�volabbi bolyg�, h�romszor olyan messze van a Napt�l mint a Pl�t�. �tm�r�je 3000 kilom�ter, vagyis k�zel 700 kilom�terrel nagyobb, mint a Pl�t��. A Napot 560 f�ldi �v alatt ker�li meg, �s mintegy 14,5 milli�rd kilom�terre van a F�ldt�l. A keresztel�n nem csak a bolyg�, hanem a holdja is nevet kapott. Mostant�l Erisz l�nya ut�n D�sznomi�nak h�vj�k a holdat. D�szn�mia a t�rv�nys�rt�s �s a t�rv�nytelens�g istenn�je volt a g�r�g mitol�gi�ban. A k�t keresztel�vel az�rt kellett t�bb mint egy �vet v�rni, mert bizonytalan volt az �gitestek besorol�sa. Michael Brown, a Kalifornia M�szaki Int�zet (California Institute of Technology) kutat�ja, az Erisz felfedez�je – aki kor�bban a X�na becenevet adta a bolyg�nak - rem�ny�t fejezte ki, hogy az �j n�v hamarosan beker�l a k�ztudatba. A t�rpebolyg�k csoportja a j�v�ben b�v�lhet A kutat�k �gy v�lik, a t�rpe bolyg�k jelenleg h�romtag� csoportja a k�zelj�v�ben - a v�rhat� felfedez�sek r�v�n - �jabb „klubtagokkal” b�v�lhet, szak�rt�k szerint ugyanis t�bb tucat, Pl�t�hoz hasonl� m�ret� �gitest kering a Naprendszerben. A Pl�t� lefokoz�s�ra az�rt ker�lt sor, mert nem illik r� az �jonnan megalkotott bolyg�-defin�ci�. A meghat�roz�s szerint ugyanis bolyg�nak sz�m�t minden olyan Nap k�r�l kering� �gitest, melynek t�mege elegend� ahhoz, hogy gravit�ci�ja r�v�n g�mbh�z k�zeli form�j� legyen, ugyanakkor a k�zel�ben nincsenek m�s kozmikus anyagok. Ez ut�bbi nem igaz a Pl�t�ra, mivel sz�mos m�s �gitesttel egy�tt a Kuiper-�vben tal�lhat�. A tud�sok egy harmadik kateg�ri�t is l�trehoztak az �st�k�s�k, kisbolyg�k �s egy�b �gitestek sz�m�ra: mostant�l ezek a „Naprendszerben kering� kis �gitestek”.