K�p�nk a Balti-tenger keleti partj�t mutatja: �szaknyugaton (balra fent) a Botteni-�b�l, keleten pedig a r�szben feh�r tengeri k�dbe burkol�z� Finn-�b�l l�that�. A felv�tel d�lkeleti (jobb als�) sarka k�zel�ben a Cs�d-tavat (oroszul Csudszkoje ozero, �szt nyelven Peipsi) l�thatjuk; az �ll�v�z d�li medenc�je alig �szrevehet�, mivel a hordal�k �s az alg�k barn�s sz�n�re festik. A Botteni-�bl�t d�len a Finnorsz�ghoz tartoz�, sv�dek lakta Åland- (ejtsd: �land) szigetcsoport z�rja le.Finnorsz�g, az ezer (val�j�ban ink�bb hatvanezer) t� orsz�ga: a t�vid�k a j�gkorszak belf�ldi j�gtakar�j�nak �r�ks�ge: a lassan mozg� j�g v�jta ki a t�medreket a gr�nitszikl�k k�z�tt. Ameddig a j�gtakad� elny�lt d�lre, addig tartanak a s�r�n elhelyezked� tavak, a k�pen k�r�lbel�l a fels� sz�l �s a Finn-�b�l k�zti t�vols�g fel�ig, Lahti v�ros�ig. A Finn-�b�l partj�n k�t f�v�rost is tal�lunk, �szakon Helsinkit, d�len pedig az �szt Tallinnt. �rdemes megfigyelni a k�pen a n�v�nyzet �szi sz�neit is a: �szakon, a t�vid�ken a z�ld sz�n a fenyveseket jelzi, D�l-Finnorsz�gban �s a Baltikumban megjelenik a sz�nt�f�ldek s�rg�s sz�ne, a Finn-�b�l d�li partj�n, �sztorsz�gban a v�r�s-lil�s sz�n� r�szeket is tal�lunk. Hogy ezt mi okozza, a helysz�nen lehetne meg�llap�tani: mi a mohos l�pok ny�r v�gi vir�gainak t�meg�re gyanakszunk. Az AQUA m�hold MODIS-rendszer�nek felv�tel�t szeptember 13-�n r�gz�tette az ELTE m�holdvev� �llom�sa.