Ebb�l kifoly�lag az elm�lt �vekben egyre gyakrabban fordult el�, hogy �hes jegesmedv�k Kanada �szaki r�sz�n, emberlakta telep�l�sekre is bemer�szkedtek, �s ott a szem�tben kerestek maguknak t�pl�l�kot. Ez kellemetlen mind a jegesmedv�k, mind az emberek sz�m�ra, r�ad�sul – b�r a jegesmedve v�dett �llat – ha fenyeget�en l�p fel valakivel szemben, annak joga van lel�ni. Mivel egyre gyakrabban sz�molnak be az �llatok h�vatlan l�togat�s�r�l, sokan azt gondolj�k, hogy a jegesmedv�k sz�ma emelkedett az ut�bbi id�ben; pedig ennek �pp az ellenkez�je igaz. Parkinson �s munkat�rsai a kanadai Hudson-�b�l k�zel�ben v�gzett vizsg�lataik sor�n meg�llap�tott�k, hogy 1989. �s 2004. k�z�tt huszonk�t sz�zal�kkal, 1200-r�l 950-re cs�kkent a jegesmedve-popul�ci� egyedsz�ma. A r�vid vad�szid�ny miatt az �llatok tests�lya is cs�kkent. M�g az 1980-as �vek elej�n egy �tlagos jegesmedve t�mege 295 kg volt, m�ra ez 230 kilogrammra cs�kkent, ami igen jelent�s elt�r�s. Mivel a n�st�ny jegesmedv�k szaporod�k�pess�ge f�gg a tests�lyt�l, a t�ls�gosan lesov�nyodott n�st�nyek nem term�kenyek. Ez is szerepet j�tszik abban, hogy kev�s jegesmedve sz�letik.