Szibéria az Uráltól egészen az Ohotszki-tengerig húzódik, északon a Jeges-tenger melléktengerei, délen pedig Kazahsztán, Mongólia és Kína határolja. Három nagy folyó szeli át a területet: az Ob, a Jenyiszej és a Léna. Az Ob - az alsó szakaszon lévő - Irtisszel nem csak a három folyó közül a leghosszabb, 5400 méterével egyben a Föld negyedik leghosszabb folyója is.

A képen látható Jenyiszej vízgyűjtőterület szempontjából (több mint három millió négyzetkilométer) viszont megelőzi az Obot. Az 5115 kilométer hosszú Jenyiszej csak alig négyszáz méterrel marad el nyugati szomszédja mögött, így ez a Föld ötödik leghosszabb folyója. A Jenyiszej hosszabbik ágának forrásfolyója az Orhon, a mongóliai Hangáj-hegységben ered. A folyó, a kínai határtól Szelenga néven folytatja útját észak felé a Bajkál tóig. A tóból kilépve már az Angara nevet viseli, és csak több mint ezer kilométer megtétele után ömlik a Jenyiszejbe.Míg az Ob és a Jenyiszej a Kara-tengerbe, a Léna a Laptyev-tengerbe torkollik. A Jenyiszejt egyfajta határfolyóként tartják számon Nyugat- és Kelet-Szibéria között.

Nyugat-Szibéria, melynek középhőmérséklete az elmúlt negyven év során mintegy három fokkal nőtt, a világon a legnagyobb kiterjedésű lápok, mocsarak hazája. Egy tavalyi kutatás szerint 11 ezer éve először, a fagyott láp- és mocsárvidék mélyebb rétegei is elkezdtek felolvadni.

A lápvidék több milliárd tonna üvegházhatású gázt (metán, szén-dioxid) köt meg, amely a láp olvadásával kiszabadul, és a levegőbe jut, hozzájárulva a globális klímaváltozás fokozódásához – figyelmeztetnek a kutatók.

A műholdfelvételek segítséget nyújthatnak a globális klímaváltozással kapcsolatos előrejelzésekhez, adatot szolgáltatva olyan térképekhez, amelyek a légkör üvegházhatású gáz koncentrációja és a tőzegmohalápokhoz hasonló „szénnyelők” viszonyát vizsgálják.

A felvételt az Envisat Medium Resolution Imaging Spectrometer (MERIS) felvevője készítette, augusztus 7-én.