A fogyatkozás már holdkelte előtt elkezdődik a félárnyékos fázissal. A Hold Magyarországról nézve 19:10 körül kel, látóhatár feletti magassága csak nagyon lassan fog növekedni. Amikor holdkelte után kb. egy órával, 20:05-kor elkezdődik a részleges fogyatkozás, akkor is csak 7–9 fok magasan lesz a látóhatár felett. (Összehasonlításul: a Hold látszó átmérője körülbelül 1/2 fok.)

A fogyatkozás maximuma háromnegyed óra múlva következik be, 20:51-kor. Ekkor a holdkorong 12 százaléka lesz árnyékban, 88 százalékán félárnyékos fogyatkozás látszik. Az umbrális fogyatkozás nagysága mindössze 0,189, azaz a Hold átmérőjének kevesebb mint 20 százaléka merül be a földárnyékba. A Hold a teljes árnyékból 21:38-kor lép ki.
A jelenség kapcsán a Magyar Csillagászati Egyesület 20 órai kezdettel szabadtéri előadásokkal színesített távcsöves bemutatót tart az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban .Árnyék, félárnyék

Holdfogyatkozás mindig teliholdkor következik be, és csakis akkor, ha a Hold áthalad a Föld árnyékának valamely részén. Az árnyékot két, kúp formájú rész alkotja, melyből az egyik a másik belsejében helyezkedik el. A külső, vagy félárnyék (penumbrális árnyék) az a zóna, ahol a Föld útját állja a Nap sugarainak, hogy elérjék a Holdat - de nem a teljes napkorongról! Ezzel ellentétben, a belső, vagy umbrális árnyék az a terület, ahol a Föld minden közvetlen napsugarat megakadályoz a Hold elérésében.

A csillagászok a holdfogyatkozás három alapvető típusát különböztetik meg. Teljes fogyatkozásnál a Hold teljes egészében belemerül a Föld umbrájába, kísérőnk ekkor fantasztikus vöröses árnyalatokban pompázhat.

Részleges holdfogyatkozáskor a Hold korongja csak részben hatol be a teljes árnyék kúpjába.

A harmadik, kevésbé látványos típus a héten bekövetkező félárnyékos holdfogyatkozás. Ilyenkor a Hold csak a belső sötét árnyékot körülölelő félárnyékon (penumbrán) halad át anélkül, hogy a belsőt érintené. Mivel ez az árnyék sokkalta halványabb, mint a központi, a fogyatkozás sem annyira feltűnő.

Miért nincs minden hónapban holdfogyatkozás?

Mitől függ, hogy milyen típusú holdfogyatkozás következik be? Miért nem következik be mindig látványos teljes fogyatkozás? Ennek oka, hogy a Hold Föld körüli pályája 5 fokkal hajlik a Föld Nap körüli pályájához képest. Ez azt jelenti, hogy a Hold ideje nagy részét vagy a Föld keringési síkja alatt, vagy fölötte tölti.

Márpedig a Föld Nap körüli keringési síkja kiemelt fontossággal bír, hiszen a Föld árnyéka is pontosan ebben a síkban nyúlik el. A legtöbb telihold során a Hold a Föld árnyékkúpja alatt vagy felett halad el - azaz nem lesz fogyatkozás. De évi egy-három alkalommal a Hold keresztezheti vagy a Föld félárnyékának, vagy a teljes árnyékának valamely részét, ezáltal bekövetkezhet félárnyékos, részleges, vagy teljes holdfogyatkozás.