Az Andok gleccserei az elm�lt k�t-h�rom �vtized sor�n olyan gyors �temben h�z�dtak vissza, hogy egyes felt�telez�sek szerint 15-25 �ven bel�l teljesen elt�nhetnek. Ez komoly vesz�lyt jelent sz�mos – perui, chilei, venezuelai, ecuadori, argent�nai �s bol�viai - nagyv�ros lakoss�g�nak v�zell�t�s�ra valamint �lelmez�s�re. J� p�lda erre a Bol�vi�ba tal�lhat�, rohamos �temben fogy� Chacaltaya gleccser, amely a f�v�ros, La Paz �s El Alto v�ros iv�viz�t biztos�tja. Peru legismertebb hegye, a Huascaran az elm�lt harminc �v sor�n 1280 hekt�rnyi jeget, vagyis a harminc �vvel ezel�tti j�gter�let mintegy negyven sz�zal�k�t vesz�tette el. Az argent�nai Upsala gleccser 14 m�tert h�z�dik vissza �vente, a chilei O’Higgins pedig az elm�lt sz�z �v alatt t�bb mint 15 kilom�tert r�vid�lt. Kolumbi�ban a gleccserek 1850 �ta ter�let�k mintegy h�sz sz�zal�k�t elvesz�tett�k; a Cotopaxi vulk�nt bor�t� j�gnyelvek ter�lete 1976 �ta 30 sz�zal�kkal cs�kkent. A gleccserek ilyen gyors �tem� visszah�z�d�sa megd�bbentette a kutat�kat – a legfrissebb felm�r�st a t�rgyban egy brit kutat�csoport publik�lta a k�zelm�ltban. „Ez a folyamat r�vidt�von a gleccserk�rny�ki ter�letek el�nt�s�hez, f�ldcsuszaml�sokhoz, s�rlavin�khoz vezethet, hossz�t�von pedig vesz�lyezteti a t�rs�g iv�v�z- �s �lelmiszerell�t�s�t – foglalta �ssze Carmen Felipe, a perui v�zgazd�lkod�si int�zet szak�rt�je a jelens�g v�rhat� hat�sait a The Guardian brit napilapnak. A gyors olvad�s arra �szt�k�li a helyi lakoss�got, hogy egyre magasabb ter�leteket vonjanak sz�nt�f�ldi m�vel�s al�, ami a v�zk�szlet t�lzott kiakn�z�s�hoz vezethet. Az egyre nagyobb ter�leten kiirtott erd�k miatt megn� a talajer�zi� vesz�lye, ami hossz�t�von bizonytalann� teszi a n�pess�g meg�lhet�s�t. Egyre sz�ls�s�gesebb� v�lik az id�j�r�s A kutat�k szerint nem csak a gleccserek visszah�z�d�sa �rhat� a glob�lis kl�mav�ltoz�s rov�s�ra, hanem az is, hogy a j�v�ben egyre bizonytalanabb� v�lik majd a csapad�k el�rejelz�s, ugyanakkor D�l-Amerik�ban �s a Karib-t�rs�gben egyre sz�ls�s�gesebb csapad�keloszl�ssal kell sz�molni. 1970 �ta az Andokt�l keletre megn�tt a lehull� csapad�k mennyis�ge, vele egy�tt a puszt�t� �rad�sok gyakoris�ga is. El�rejelz�sek szerint a tr�pusi viharok a kl�mav�ltoz�s hat�s�ra tov�bb er�s�dnek, vagyis a keleti ter�leteken n� a csapad�kos id�szak ar�nya, ezzel szemben Chile k�z�ps� �s d�li ter�letein fokoz�dik a sz�ls�s�gesen sz�raz id�j�r�s. A sarkvid�ki j�g olvad�sa miatt, a vil�gtenger szintj�nek emelked�se szint�n s�lyos probl�m�t jelent a kontinens sz�mos orsz�ga sz�m�ra, mivel Latin-Amerika 77 legnagyobb v�ros�b�l hatvan a tengerparton fekszik. A b�ny�szat k�zvetlen�l is vesz�lyezteti a gleccsereket A d�l-amerikai sz�n-, olaj- �s r�zkitermel�s nemcsak k�zvetett m�don k�ros�tja a k�rnyezetet, de t�bb esetben is k�zvetlen�l vesz�lyezteti egy-egy gleccser „l�t�t”. Erre p�lda a Chile �s Argent�na hat�r�n foly� Pascua Lama project, melynek keret�ben el kell t�vol�tani h�rom gleccsert, hogy hozz�f�rjenek a felsz�n alatt rejt�z� arany-, ez�st- �s r�zk�szletekhez. Ez a beruh�z�s nem csak a gleccser elt�n�s�vel j�r, hanem a b�ny�szat sor�n kiszabadul� szennyez�anyagok elszennyezik a talajt �s a vizeket is. A vil�gon jelenleg tal�lhat� mintegy ezer gleccser az elm�lt sz�z �v sor�n vagy egy�ltal�n nem n�vekedett, vagy lass� cs�kken�st mutatott, 1980 �ta pedig rohamos fogy�snak lehet�nk tan�i. A leggyorsabban fogy� gleccserek a Himal�j�ban, a sarkvid�ken, az Alpokban valamint a tr�pusi ter�leteken vannak. T�bb gleccserkutat� �gy v�li, hogy a jelens�g a glob�lis kl�mav�ltoz�snak tudhat� be. Mivel �zsi�ban �s Latin-Amerik�ban emberek milli�inak v�zell�t�s�t a gleccserek olvad�kvize biztos�tja, ugyanakkor Norv�gi�ban, az Alpokban valamint a Csendes-�ce�n nyugati partvid�k�n a gleccserekb�l lefoly� v�z elektromos �ramot termel� v�zier�m�veket t�pl�l, a j�gnyelvek elt�n�se a k�rnyez� ter�leteken komoly k�rnyezeti, ugyanakkor k�zvetlen gazdas�gi �s t�rsadalmi probl�m�t vet�t el�re.