A kutat�s eredm�nyeinek nyilv�noss�gra hozatal�nak szomor� aktualit�st adnak az Eti�pi�t, Keny�t �s Indi�t s�jt� �rad�sok, a Spanyolorsz�gban �s Portug�li�ban tombol� erd�t�zek, valamint a k�nai sz�razs�gr�l �s v�zhi�nyr�l �rkez� h�rek. Nem �tmeneti jelens�gr�l van azonban sz�, a s�lyos �rvizek, erd�t�zek �s asz�lyok megszokott� v�lnak a k�vetkez� 200 �vben a h�m�rs�klet-emelked�s k�vetkezt�ben - olvashat� a nagy-britanniai Bristol Egyetem kutat�ja, Marko Scholze vizsg�latait �sszegz� tanulm�nyban, melyet a Brit Tudom�nyos Akad�mia publik�lt.

Dr. Scholze 16 k�l�nb�z� kl�mamodell alapj�n v�gzett 52 szimul�ci�s vizsg�latot a glob�lis felmeleged�s v�rhat� k�vetkezm�nyeir�l. A vizsg�latok a 2 Celsius-fokos, a 2-3 fok k�z�tti, illetve a t�bb mint 3 fokos h�m�rs�klet-emelked�s lehets�ges k�vetkezm�nyeit kutatt�k.

V�zhi�ny v�rhat�

A tud�s el�rejelz�se szerint a 2 fokos h�m�rs�klet-emelked�s elker�lhetetlen, m�g akkor is bek�vetkezik, ha a vil�gon azonnal le�ll�tj�k az �vegh�zhat�st okoz� g�zok kibocs�t�s�t. Ez a forgat�k�nyv azzal sz�mol, hogy Eur�pa, �zsia, Kanada, K�z�p-Amerika �s Amaz�nia elvesz�theti erdeinek ak�r 30 sz�zal�k�t.

K�t-h�rom fok k�z�tti h�m�rs�klet-emelked�s eset�n kevesebb �desv�z lesz majd Nyugat-Afrika, K�z�p-Amerika, �s D�l-Eur�pa egyes vid�kein �s az Egyes�lt �llamok keleti r�szein, amivel n� az asz�lyok val�sz�n�s�ge. Ezzel szemben Afrika �s D�l-Amerika tr�pusi ter�letein megn� az �rvizek kock�zata az erd�k elt�n�se miatt.

H�rom fokn�l nagyobb h�m�rs�klet-v�ltoz�s eset�n m�g kevesebb lesz az �desv�z, az erd�k elt�n�s�nek m�rt�ke pedig Amaz�ni�ban �s Eur�p�ban, �zsi�ban, Kanad�ban �s K�z�p-Amerik�ban el�rheti a 60 sz�zal�kot. R�ad�sul e forgat�k�nyvn�l egy m�g vesz�lyesebb fejlem�ny is val�sz�n�s�thet�: a n�v�nyek tel�t�dnek sz�ndioxiddal, nem lesznek k�pesek t�bbet felvenni, �s az�ltal felborul az �kosziszt�m�k egyens�lya. Dr. Scholze el�rejelz�se szerint ez a fordul�pont m�r a sz�zad k�zep�re bek�vetkezhet.

Az eredm�ny �sszecseng m�s kutat�sokkal

A tud�s eredm�nyei egybeesnek a vil�g vezet� kl�mav�ltoz�s-kutat�ja, a brit Hadley K�zpont tavaly publik�lt eredm�nyeivel, melyek szerint egy 3 sz�zal�kos h�m�rs�klet-n�veked�s vil�gszerte 20-400 milli� tonn�val vetn� vissza a gabonafajt�k termel�s�t, 400 milli� embert az �h�ns�g vesz�ly�nek, 3 milli�rd embert pedig az �rvizek, illetve az �desv�z hi�ny�nak tenne ki.

David King, a brit korm�ny tudom�nyos f�tan�csad�ja m�jusban arra figyelmeztetett, hogy a glob�lis h�m�rs�klet 3 fokkal emelkedhet, katasztrof�lis k�vetkezm�nyeket okozva az emberis�gnek, amennyiben a korm�nyok s�rg�s l�p�seket nem tesznek a sz�ndioxid-kibocs�t�s cs�kkent�s�re.

Dr. Scholze mindazon�ltal �gy v�li: a 3 fokos h�m�rs�klet-emelked�s nem elker�lhetetlen: „Egyszer�en nem folytathatjuk azt, amit jelenleg csin�lunk (…) Csak n�h�ny �vtized�nk van - tenn�nk kell valamit 2040 el�tt” - mondta a tud�s.