|
Tbb mrges hal l bolygnkon, mint mrges kgy
forrs: National Geographic 2006.09.01. 11:54
 Egy nemrg publiklt tanulmny szerint – a kzhiedelemmel ellenttben – tbb mrges halfaj l a Fldn, mint kgyfaj.
Tbb mrges hal l bolygnkon, mint mrges kgy
Egy nemrg publiklt tanulmny szerint – a kzhiedelemmel ellenttben – tbb mrges halfaj l a Fldn, mint kgyfaj.
Az j tanulmnyban 1200 felteheten mrges halat sorolnak fel, ami hatszorosa a korbbi becslseknek. A haraps halak szma pedig fllmlja az sszes tbbi mrges, gerinces llat fajszmt.
A kutats eredmnye mg a rszt vev szakembereket is meglepte. Kzjk tartozik William Leo Smith, a New York-i Termszettudomnyi Mzeum kutatja is, aki mg egy meghkkent adattal szolgl: vente tbb mint 50000 embert harapnak meg mrges halak. A tnetek a kitsektl a hallos vgkifejletig szles skln mozognak. Smith a mzeum Gerinctelen llattrnak kurtorval, Ward Wheelerrel vgezte a kutatst; eredmnyeik a Journal of Heredity folyiratban lttak napvilgot.
A halak kzl vakodnunk kell a tzhalaktl, a farkashalaktl, a skorpihalaktl, a srknyhalaktl, a bkahalaktl, a doktorhalaktl, az rgushalaktl, az lmakrlktl, a nylhalaktl, az grenz halaktl s a sziklahalaktl – derl ki a tanulmnybl.
Hol lnek mrges halak?
„Mrges halak szinte minden vizes lhelyen elfordulnak” – nyilatkozta Smith a LiveScience internetes portlnak. – „A hegyi patakoktl az cenok mlyig megtallhatk, de nagy tbbsgk trpusi terleten l.”
A legtbb embert termszetesen az rdekli, kell-e aggdniuk, ha frdni, szni mennek. Smith megnyugtat mindenkit, hogy ha nem megy ismeretlen, elhagyatott helyekre frdeni, s knnybvrkods kzben is elvigyzatos – pldul nem rint meg ismeretlen vagy tudottan mrges halakat –, akkor nagyon csekly a halak okozta balesetek veszlye. A halszokat s a felfedez hajlam knnybvrokat mr sokkal nagyobb valsznsggel rhetik halaktl szrmaz harapsok, illetve a mrgez szsugaraktl (amilyenek pldul a gynyr tzhal felmereszthet szsugarai) elszenvedett srlsek, mrgezsek.
Gygyszerek mrgekbl
Mint sok mreg, gy a halakbl szrmazk j rsze is valsznleg hasznosthat lehet gygyszerknt. gy a tanulmny fontos szerepet jtszhat az j gygyszerek kifejlesztsben. A mrgek sokfle fehrjbl llnak, amelyeket az allergik kezelstl egszen egyes rktpusok gygytsig fel lehet hasznlni. A halak mrgei kzl eddig viszonylag keveset hasznostottak a gygyszatban, de lehet, hogy ez, a nem is tl tvoli jvben megvltozik.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
