A f�m azonos�t� gy�r�kkel ell�tott 49 pingvint egy sz�lf�tta parton bocs�tott�k szabadon, nem messze az argent�nai River Plate torkolat�t�l. A tov�bbi 141, egy m�ig tiszt�zatlan, m�jusi patag�niai olajki�ml�st t�l�l� mad�r elenged�se is hamarosan v�rhat�. Az olajkatasztr�fa ut�n, a t�voli Santa Cruz tartom�nyban mintegy 220 �letben maradt pingvint tal�ltak, de k�s�bb k�z�l�k t�bben elpusztultak. A 190 t�l�l�t l�gi �ton a San Clemente del Tuyuban l�v� Fundacion Mundo Marin�be, egy Buenos Airest�l hozz�vet�leg 340 kilom�terre l�v� tengeri l�tes�tm�nybe sz�ll�tott�k. A v�ndorl� tengeri madarakat ott t�bbsz�r megmost�k, am�g test�k megszabadult a ragacsos olajt�l �s tollaik �jrarendez�dtek, s �gy visszanyert�k a v�zhatlans�gukat, ami l�tfontoss�g� a fagyos d�li Atlanti-�ce�nban. Valeria Ruoppolo, a madarak megment�s�ben seg�dkez� Nemzetk�zi �llatj�l�ti Alap�tv�ny �llatorvosa azt nyilatkozta az AP h�r�gyn�ks�gnek, hogy m�g p�ntek el�tt tov�bbi 50 pingvint engednek vissza a tengerbe, a t�bbit pedig a k�vetkez� hetekben. M�jus elej�n fekete ragaccsal bevont pingvinekre akadtak D�l-Amerika d�li r�sz�n, a Magell�n-szorosn�l is. A hat�s�gok el�sz�r 70 elpusztult Magell�n-pingvint tal�ltak a szorosn�l l�v� Cabo Virgenes term�szetv�delmi ter�leten, 2500 kilom�ternyire Buenos Airest�l. A melegebb h�napokban mintegy 400 000 pingvin �l e vid�ken. Sajnos sok haj�b�l ker�l sz�nd�kosan vagy v�letlen�l olajszennyez�d�s a tengerbe. Pingvinek sz�zai pusztulnak el emiatt, a pontos sz�mot m�g becs�lni is alig lehet. Ruoppolo elmondta, hogy a rehabilit�ci�s er�fesz�t�seket a dermeszt� Santa Cruz tartom�nyban, a Rio Gallegos k�zel�ben fekv� eredeti ment�helyen akad�lyozta a hideg. Ez�rt �gy d�nt�ttek, hogy rep�l�vel a melegebb �ghajlat� San Clemente del Tuyuba sz�ll�tj�k az �llatokat, �gy gyors�tj�k fel a fel�p�l�si folyamatot. A madarak ism�telt mos�sok �s sz�r�t�sok sorozata ut�n nyerik vissza tollazatuk v�zhatlans�g�t. Ezen apr�l�kos elj�r�s helyre�ll�tja a tollak norm�lis helyzet�t, �gy �jra �sszekapcsol�dnak egym�ssal �s szigetel�r�teget k�pez a mad�r teste �s a hideg v�z k�z�tt. B�rmily sziszifuszi munk�nak is t�nik a madarak rehabilit�l�sa, m�gis fontos feladatot t�lt be a pingvinek megment�s�ben. A legjobb k�ts�gtelen�l a tengeri olajszennyez�sek megsz�ntet�se lenne, de ez egyel�re m�g csak �lom.