A baiji �s k�nai tavi delfin n�ven is ismert Lipotes vexillifer fennmarad�s�t a t�pl�l�k�t elt�ntetõ t�lhal�szat, az iparosod�s, a haj�kkal val� �ssze�tk�z�sek �s a hal�szh�l�kba gabalyod�s fenyegeti. A leg�jabb egyedsz�ml�l�skor mind�ssze 17 p�ld�nyra akadtak. A m�lt �vben egy term�szetv�delemmel foglalkoz� nemzetk�zi tud�scsoport San Dieg�ban �lt �ssze, hogy kidolgozzon egy k�vetkezetes megment�si tervet. Ezt most tette k�zz� az a csoport, amelyet a londoni Zool�giai T�rsas�g r�sz�t k�pezõ Zool�giai Int�zet munkat�rsa, Samuel Turvey vezetett. “M�r r�g�ta f�lvet�d�tt, hogy az egyetlen lehet�s�g a kihal�st�l val� megment�s�kre, ha alapos megfigyel�s alatt, f�lig term�szetes szaporod�si k�r�lm�nyek k�z�tt tartott szaporod�sra k�pes popul�ci�t hoznak l�tre. A terv szerint l�tes�tenek egy rezerv�tumot egy 21 km hossz�, a Jangc�t�l az 1970-es �vekben elk�l�n�lt holt�gb�l kialakult t�ban” - mondta Turvey. A Tien-i-Csu (vagy angolos �r�sm�ddal Tian-e-Zhou) t� m�r jelenleg is otthont ad egy m�sik �desv�zi cetnek, a jangcei �sz�tlan delfinnek, �gy a k�r�lm�nyek val�sz�n�leg alkalmasak a baiji sz�m�ra is. El�g hal �l a t�ban, hogy ell�ssa a delfineket �lelemmel, �s az emberi hal�sztev�kenys�g is j�val korl�tozottabb, mint mag�n a Jangc�n. A terv teh�t elk�sz�lt, most m�r “csak” a p�nz�gyi h�tteret kell el�teremteni a megval�s�t�s�hoz. Az els� �vi m�veletek k�lts�gei 365-545 ezer doll�rra r�gnak. Haj�k kellenek a delfinek befog�s�hoz, helikopterek a Tien-i-Csu t�hoz sz�ll�t�sukhoz. Tart� ketreceket kell k�sz�teni sz�mukra, �llatorvosi csapatot kell toborozni, �s f�l kell m�rni a hal�llom�ny nagys�g�t is. A ment�si terv �t delfinbefog� m�veletr�l besz�l a Jangc�n, a k�vetkez� h�rom �vben, hogy �letk�pes ex situ szaporod� �llom�nyt l�tes�tsenek a Tien-i-Csu t�ban, miel�tt a Jangc�ben �l� �llom�ny tov�bb cs�kkenne vagy esetleg kihalna. A hossz� t�v� terv a baiji visszatelep�t�se lenne a Jangc�be, de csak akkor, ha az ottani �letk�r�lm�nyeik javulnak.