A Wyomingi Egyetem fiziol�gusa, Graham Mitchell, munkat�rsaival a Journal of Experimental Biology k�vetkez� sz�m�ban teszi k�zz� ezzel kapcsolatos vizsg�latait, amelynek l�nyege: az er�teljesen dolgoz� sz�v �s a magas v�rnyom�s �vja meg a zsir�fot az �jul�srohamokt�l.

A zsir�f feje lehajol�skor megtelik v�rrel, �s az ott uralkod� v�rnyom�s a dupl�j�ra emelkedik. Amikor az �llat f�lemeli a fej�t, hogy leharapjon egy zamatos levelet a f�r�l, a v�r ki�ramlik onnan. Ugyanez t�rt�nik vel�nk is. Sz�d�l�st �rezhet�nk p�ld�ul, ha gyorsan visszafordulunk a f�gg�leges ir�nyba, miut�n egy ideig fejjel lefel� l�gtunk �s kiv�r�s�d�tt az arcunk. Ha v�rnyom�sunk t�l alacsonyra esik, nem �ramlik �t elegend� v�r az agyunkon �s eszm�let�nket veszthetj�k.

Ilyen hossz� nyakkal a zsir�fok sok id�t t�ltenek fej�k fel-le mozgat�s�val, �gy sz�ks�g�k van valamilyen m�dszerre, hogy mindig elegend� v�r haladjon �t az agyukon, �s �gy kiv�dj�k a sz�d�l�st vagy a k�nnyen v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�r� eszm�letveszt�st.

A tud�sok valaha azt gondolt�k, hogy a zsir�f nyak�ban fut� erek sz�vj�k a v�rt a sz�vb�l az agyba. Mitchell�k kutat�sa azonban arra utal, hogy a ny�jtott nyakkal �ll� zsir�f agy�ba a v�rt egy er�teljes pumpa �s a nagyon magas v�rnyom�s - k�tszer akkora, mint az emberek� - juttatja el.

 13 kil�s sz�v

A zsir�fok sz�ve hatalmas, t�mege el�rheti a 13 kilogrammot. Amikor a zsir�f f�lemeli a fej�t, a fejben l�v� erek j�szerivel az �sszes oda jut� v�rt az agyba ir�ny�tj�k, �s nem a fej m�s r�szeibe, p�ld�ul a pof�kba, a nyelvbe vagy a b�rbe.

Ezzel egy id�ben az �llat vastag b�re �s a nyaki v�n�ban elhelyezked� k�l�nleges izom - a v�n�knak �ltal�ban nincs izomzatuk - t�bbletnyom�st adnak a v�n�nak, amely a fejb�l a sz�vbe visszasz�ll�tja a v�rt. �sszess�g�ben ez �gy egy sokkal fejlettebb �jul�sg�tl� mechanizmus, mint az ember�.